A Nasa X-aktái 2. rész: Kell a sebesség
Sebesség: egy versenypilóta számára az izgalmat jelenti – egy vadászpilóta számára az életet. A merész, új repülőmodellek tervezői számára azonban az örök célt jelenti a sebesség.
A Nasa X-akta sorozat második része a sebességről szól.
A nagysebességű repülés világa mindig is megszelídíthetetlen vadon volt.
A Nasa kutatói egy olyan birodalom határán állnak,ahova ember még sosem lépett be. Veszélyes, ismeretlen világ ez, amelynek titkai még mindig elérhetetlenek számunkra. A kutatást azonban folytatják mindazok, akiket tüzel a szenvedély, hogy megértsék ezt a titokzatos világot és hogy átlépjék a ma ismert határokat.
A Nasa Dryden-i repüléskutató központja a hely, ahol nem csak álmodnak a sebességről, itt meg is élik azt: Mach-2-es F-18-asokban, Mach-3-as SR-71-esekben és vakmerő új formákban, amelyeket arra terveztek, hogy a hangsebesség több mint hétszeresével hatoljanak be a repülés brutális világába.
„A repüléskutatás kulcseleme a felfedező folyamatunknak. Persze szükség van a földön végzett elemzésekre is, de repüléskor a valódi repülőgépben ülő hús-vér pilótát helyezzük a valóságos repülési környezetbe. A felfedezésekre itt kerül sor.” – Ken Szalai, Flight Researc Center igazgatója
Az ötletek sok helyen fogalmazódnak meg:
- a Nasa más központjaiban,
- szélcsatornákban,
- ipari tesztlétesítményekben,
- és egyetemi kutatólaboratóriumokban.
Az ötletek azonban itt válnak elgondolásból valósággá. A technika itt szembesül az igazság pillanatával, amikor kiderül: működik-e az elképzelés, vagy sem.
A legendás X-1
Az emberek tudták, hogy túl lehet szárnyalni a hangsebességet, de azt nem tudták, hogy mit kell ehhez tenniük. Az X-1-es berepülésekor azonban azt érezték, hogy jó irányba haladnak.
Az eredeti X-1-eseknek volt oldalt egy ajtaja, de ez csak azt biztosította hogy a pilóta mindkét oldalon rálátott a szárnyakra. Katapultülés nem volt benne.
A csapat senkitől sem kérhetett segítséget, hiszen senki sem tudott tőlük többet.
„Az ezredes három utasítást adott:
1. Juttassák a gépet Mach 1 fölé, amilyen gyorsan csak tudják.
2. Ne csesszék el.
3. És ne dögöljenek meg.
Ilyen egyszerű volt az egész.” – meséli a legendás Chuck Yeager, az X-1 berepülő pilótája
1947. október 17-én megtörtént az áttörés: Yeager az X-1-essel átlépte a hanghatárt és ezzel berepült a történelembe.
Nasa X-akta: a nagysebességű repülés kutatása
A tét magas: egyetlen repülés lehetségessé teheti az addig lehetetlent. De akár valakinek az életébe is kerülhet.
A mérnökök a határokon mozognak, feszegetik azokat. A kutató repülőgépre úgy tekintenek, mint az emberi természet meghosszabbítására.
F/A-18-A repül a kaliforniai Mojave sivatag felett (Fotó: nasa.gov)
A legnagyobb buktató: a hajtómű. Máig csak rakétameghajtás alkalmazásával tudtunk hiperszónikus sebességet elérni. A ma használatos jetek turbináival még sosem sikerült olyan sebességet elérni, amire a rakétahajtóművek képesek.
A második akadály: a repülőszerkezet. Vajon kibírná-e a 3-6000 °C közötti hőmérsékletet? Egy hagyományos repülőgép vezérsíkjai megolvadhatnak a magas hőmérséklettől.
