Titkos rakétadandár Tapolcán


1963. január 1-én alakult meg a Magyar Néphadsereg kötelékében az első hadműveleti harcászati rakétadandár MN 1480 5. Önálló Harckocsiezred fedőnéven.

Az alakulatot az ott szolgálókon kívül senki sem ismerte, még a létét is titkolták. A tapolcai rakétadandár titkát csak a legmagasabb katonai vezetők ismerték, a többiek csak legendákat hallottak róla.

Az MN-1480 katonái pusztítóbb erővel rendelkeztek, mint a hadsereg összes többi alegysége együtt, akár egymaguk eldönthettek volna egy háborút. Képesek voltak vegyi- vagy biológiai csapást mérni az ellenségre és egy atomtámadáshoz is minden szükséges eszköz, technika, személyzet, hajtóanyag készen állt a bevetésre.

 

 

A rakétadandár annyira titkos volt, hogy még a 80-as években is akadt arra példa, hogy valódi harckocsi alkatrészeket utalványoztak részükre, mert a Néphadseregen belül sem sokan tudták, hogy ennek az alakulatnak valójában egyetlen harckocsija sincs. Valódi feladatuk a hadműveleti harcászati rakéták célba juttatása volt.

Ide bekerülni komoly kiváltságnak számított, hiszen az itteni szolgálat magas fegyelmet, átlagon felüli szervezettséget kívánt. Ebben a válogatott, zárt közösségben a sorkatonának is volt szava. Elsőként itt ihatott pezsgőt a katona karácsonykor és újév ünnepén.
A kiváltságoknak azonban ára volt.

 

Szigorú titoktartás

Az első dokumentumfilm a rendszerváltás után 20 évvel készült, ekkor már rég leszerelték a nukleáris csapásmérő erőt. Az egykori tapolcai dandár tagjai azonban még ekkor is nehezen beszéltek a „haditikokról”, hiszen szerintük a katonai eskü és a titoktartási parancsot rögzítő „csíkos papír” egy életre kötelez.

Évtizedekkel később is lojálisak maradtak korábbi katonai elöljáróikhoz, nem beszélnek az egykor kényszerből titokban tartott múltjukról. Legtöbbjüknek a felesége sem tudta, pontosan milyen beosztásban és mit csinál a férjük. Az asszonyok között persze ment az információáramlás, de otthon senki nem beszélt a feladatáról.

A tiszti lakásokban riadócsengő volt, mellyel az ügyeletes tiszti szobából negyed órán belül berendelhették a parancsnokokat. Ha elhagyták a lakásukat, akkor ezt telefonon be kellett  jelenteni. Előfordult, hogy beriadóztatták az állományt és a család egy hétig semmit sem tudott arról, hol van a férj és mikor jön haza.

 

Felvehető a háború első hónapjától

„Alá kellett írni a laktanyában egy olyan papírt, hogy ha kitör a háború, akkor a fizetésem hány százalékát hagyom hátra és kinek. A maximum a 90% volt, amit a feleségemre hagytam. Ő kapott is egy csekkfüzetet egy évre előre letéphető szelvényekkel és az elsőre az volt ráírva: felvehető a háború első hónapjától. Hát őt ez eléggé megviselte.” –  emlékszik vissza az alakulatnál szolgáló egykori alezredes.

A rakétadandárnál szolgáló katonák házastársát és a rokonságát a katonai elhárítás megfigyelte és volt, akinek nem engedélyezték a házasságkötést.




„„Sebők János nyugállományú vezérőrnagy vagyok. Megalakítója voltam ennek a dandárnak 1963-ban” – mondja egy kalapos bácsi a kiüresedett alakulótéren.

Az egykori tábornok volt az alakulat parancsnoka 1978-89 között, később országgyűlési képviselőként ő fogalmazta meg, hogy az oroszok olyan gyorsan vonuljanak ki Magyarországról, amilyen gyorsan bejöttek 1956-ban.

 

A nyugalmazott vezérőrnagy szerint a Magyar Néphadsereg nyolc atomtöltetével több mint 3 megatonnás csapást tudott volna kiváltani. Ez a Hirosimára ledobott Little Boy atombomba erejének több mint kétszázszorosa.

Az adott váltási időszaknak megfelelően 6 vagy 8 rakétaindító állványt tároltak. A nukleáris robbanófejet a Szovjetuniótól kaptuk volna. Ezeket az atomtölteteket nagy valószínűséggel a Nagyvázsony melletti „Kis-Moszkva” szovjet laktanyában tárolták 1989 végéig. (Vagy 1990 elejéig.) A tapolcai rakétadandárhoz hasonló, Dombóvárra települt szovjet alakulat is innen kapta volna meg a fejeket, valamint a légierő számára is itt tárolták a vadászgépekről bevethető atombombákat.

Éles indításon vesznek részt a tapolcai rakétadandár katonái

Éles indításon vesznek részt a tapolcai rakétadandár katonái (Kép forrása: Kása Árpád fhdgy.)

Ha gyakorlat során tűzparancsot kaptak, akkor az adatok alapján kidolgozták az irányszöget ugyanúgy, ahogy ez élesben is zajlott volna. Az, hogy mi volt a cél, hol csapódott volna be a rakéta, az továbbra is titok volt. Azt is csak sejtették, hogy mekkora pusztító erő áll rendelkezésükre.

A mozzanatokat gépiesen begyakorolták, hogy „ha a szükség úgy hozza”, bármikor végre tudják hajtani a parancsot. A feladat végrehajtást egy irodaépületnek álcázott létesítményben végezték. Tudták, mikor repülnek el az ország felett a NATO műholdjai, ilyenkor tilos volt előhozni a technikai eszközöket.

A laktanyát nappal sosem hagyták el, mindig éjjel mozogtak.

 

Titkos rakétadandár a hidegháborúban

Az egykori katonák szerint azzal, hogy ők tették a dolgukat, nem kis szerepük volt a hidegháború hidegen tartásában. Ők úgy gondolták, nem a Varsói Szerződés fog atomháborút kezdeményezni, ők csak képesek lettek volna a megfelelő erejű válaszcsapás kiváltására.

Szerintük ennek volt elrettentő ereje.

Éles rakétaindítási gyakorlat a Szovjetunióban

Éles rakétaindítási gyakorlat a Szovjetunióban (Kép forrása: Kása Árpád fhdgy.)

 

Az első atomcsapás kiváltásához mintegy 3 és fél órára lett volna szükség

Legmagasabb készültségi fokozat esetén legfeljebb 7 napig lehetett a rakétákat függőleges helyzetbe állítva, célra irányozva tartani. Ezen a szinten azonban 5 percen belül indítható volt, ami 2 perccel rövidebb idő a NATO hasonló eszközéhez képest. Bemért állásból 8 percet, menetből 30 percet vett volna igénybe az indítás.

  • VI-os készenléti fokozat: műszerek beszerelése a bevizsgáló ponton.
  • V-ös készenléti fokozat: rakéta feltöltése üzemanyaggal. Az oxidáló anyag egészségre káros hatása miatt ezt a mozzanatot védőöltözetben és gázálarcban hajtják végre.
  • IV-es készenléti fokozat: szerelőpulton csatlakoztatják a rakétát a harci fejrésszel. Eddig eljutni 195-215 percet vesz igénybe.
  • III-as készenléti fokozat: Indítás előtti kiszolgáló rendszer ellenőrzése, az indítóállvány feltöltése magasnyomású levegővel. A rakétát az átrakó ponton felhelyezik és csatlakoztatják az indítóállványra. Ez után elfoglalja kijelölt indítóállását.
  • II-es készenléti fokozat: a rakéta függőleges helyzetbe állítása és feltöltése magasnyomású levegővel. Elvégzik az indítás előtti ellenőrzést.
  • I-es készenléti fokozat: csapás előkészítése az indításhoz szükséges adatok betáplálásával és az indító hajtóanyag feltöltése, ampullás akkumulátorok üzemkész állapotba helyezése. Ebben a fokozatban 5 percen belül indítható a rakéta.

Újabb atomcsapás az ellenőrzések rövidítésével 1 óra elteltével indítható.

 

A fegyver

Zsófi – így nevezték el a katonák a harckocsimotorral meghajtott 9P117 típusú rakétaindító monstrumot.

1973-tól a MAZ–543 típusú nehéz tüzérségi gépkocsira szerelt Scud-B (9K72 Elbrusz) hadműveleti-harcászati rakéta hordozóval látták el az ütegeket. A 9P117M 300 Km-es hatótávolságával a korábbi 170 Km-es hatótávú, lánctalpas technikát váltotta.

A rakéta hatótávolsága 50–275 km, induló tömege 5,8 tonna, ebből a harci fej 989 kg-ot tett ki. Repülési ideje 162–302 másodperc, röppálya csúcspontja 86 kilométer.
A 9P117 típusú indítóállvány maximális sebessége műúton 60 km/h, földúton 50 km/h.

Az indítóállványokat 1995-ben semmisítették meg,  utolsó megmaradt példánya a keceli haditechnikai parkban rozsdásodik.

 

Értelmetlen pusztítás

Az alakulat felszámolását egy méltatlan, a katonák számára megrázó esemény zárta. Az egykor nagy becsben és titokban tartott indítóállványokat 1995 májusában meghívott vendégek előtt látványos tűzijáték közepette felrobbantották.

„Ez egy bohócság” – értékelte a hatástalanításhoz kreált politikai eseményt Dr. Erdélyi Sándor alezredes, aki szerint a feladatára már amúgy is alkalmatlanná tett technika elpusztítása teljesen felesleges volt. Ukrajnában 100 tonna teherbírású autódaruvá alakították át ezeket az eszközöket. A tapolcai technika is jó állapotban volt, a gépek önerőből mentek a robbantás helyszínére.



Ez történt Észak-Koreában is

Az atomprogram leállításának keretében Kim Dzsongun 2018 májusában leromboltatta a Punggje-ri atomlétesítményt. Az épületek elpusztítása hasonlóan eszetlen és értelmetlen rombolás volt, mint amit Magyarország hajtott végre a hordozók színpadias felrobbantásakor:

 

Újabb dokumentumfilm a legendás alakulatról

A Fedőneve: MN-1480 című filmet készítő Varga Ágota soha nem volt katona, így nem is értette, hogyan lehet ilyen szeretettel és alázattal beszélni egy tömegpusztító fegyverről. A dokumentumfilmes hölgy alapvető katonai ismeretekkel sem rendelkezett, így ez a film számos hiányossággal került bemutatásra.

A Katonai Filmstúdió 2016-ban készített A békét őrizték című újabb dokumentumfilmjében részletesebben dolgozza fel a témát:

Tetszett a film? Oszd meg kérlek másokkal is:

A cikkben szereplő műszaki adatok forrása: CSEH JÓZSEF – A Magyar Néphadsereg újjászervezésének és felfegyverzésének néhány problémája az 1956–1965. években c. kiadvány és Kása Árpád ny. fhdgy. adatai

Az egykori rakétadandárt ma már nincs értelme titkolni, a legendás alakulat a Facebook-on tovább él.

Válaszd ki a következő filmet: