Jégszekrénybe zárva - Dokumentumfilm az autizmusról

Jégszekrénybe zárva – Dokumentumfilm az autizmusról


Egy autista gyermek elbeszélésével kezdődik Csabai Kristóf dokumentumfilmje, amely az autizmus jelenséget járja körül.

Mennyit ért meg a mi bántónak, türelmetlennek és érzéketlennek ható világunkból egy autista gyermek? Az emberek betegségként kezelik a gyerekek különös viselkedését, furcsa reakcióit.

Az autista gyerekek nem betegek. Az agyuk sérült, és érzékelési zavaraik vannak. Nem tudnak eligazodni a külvilágból az agyukba érkező ingereken.

Egyes gyerekek üres tekintettel bámulnak, mások minden eléjük kerülő porszemet tüzetesen megvizsgálnak. Vannak, akik érintésre érzékenyek, mások érzéketlenek. Néhányan már a kisebb zajoktól megijednek és dühbe gurulnak vagy kétségbe esnek.
Viselkedésüknek azonban nem pszichikai, hanem neurológiai okai vannak.

Azok a gyerekek, akik számára a legkisebb zaj, fényhatás, íz vagy szag fájdalmas, kellemetlen, ők megtanulták kikapcsolni a külvilág érzékelését.

Melyek lehetnek az autizmus okai?

A ’40-es években készült tanulmány szerint a gyerekkori autizmus a szülők által nyújtott melegség és szeretetteljes törődés hiányának tudható be. Úgy gondolták, hogy a viselkedészavar alapja az anya-gyermek viszonya a szoptatás alatt.
Sötétebb időkben még veréssel, megláncolással, csonkolással is büntették a megszállottnak hitt gyerekeket.

A 60-as évekre az autizmus diagnosztikája reménytelenül összezavarodott.

A tudósok részéről számos vélemény látott napvilágot, az autizmus okairól nem alakult ki egybehangzó álláspont.





Az autizmus kezelése

Míg a tudósok eleinte úgy gondolták, az autizmus semmilyen terápiával nem befolyásolható, a század közepén azzal próbálkoztak, hogy a nemkívánatos viselkedésre elektrosokkot, a kívánatos viselkedésre jutalmazást alkalmaztak.
Ezek a módszerek egyike sem bizonyult hasznosnak.

Számos tudós kereste az autizmus jelenségének magyarázatát, ám a spektrumzavar olyan széles, hogy különböző ágait egyszerre belátni lehetetlen. Így lett kétfajta típusa az autizmusnak: az enyhébb tünetekkel jelentkező Asperger szindróma, illetve a súlyosabb Kanner-szindróma.
Míg előbbiek képesek akár maguk is felismerni saját tüneteiket és képesek arra is, hogy ezeket kezeljék és beilleszkedjenek a társadalom rétegeibe.
A súlyosabb diagnosztikai kategóriába tartozók nagy része beszélni sem tud, háromnegyedük értelmi fogyatékos is.

A 73 perces magyar filmben megszólal Oravecz Lizanka autizmus tapasztalati szakértő, a Lélekhely Egyesület alelnöke, valamint a híres aktivista Dr. Temple Grandin professzor.

Fekete Gy. Viktor és Oravecz Lizanka, autizmus tapasztalati szakértő (Fotó: lelekhely.hu)
Fekete Gy. Viktor és Oravecz Lizanka, autizmus tapasztalati szakértő (Fotó: lelekhely.hu)

Lizanka szerint gyakori tévhit, hogy minden autista vagy értelmi fogyatékos vagy zseni valamiben.

Igaz, valóban gyakori, hogy ASD-vel élő embernek van valamilyen plusz képessége, de ez a képesség csak akkor működik, ha irányítva van és ebben nem különböznek a többi embertől.
Bár a legtöbben nem tudnak kommunikálni (vagy nem úgy, ahogy a társadalom „elvárja” tőlük), nagy részük ettől még pontosan érti, mi zajlik körülöttük.

Ez egy fejlődési zavar. Mi ettől nem kevesebbek vagyunk, vagy nem többek vagyunk, hanem másként működünk. És itt ez a kulcsszó: másképp. Másként fogjuk meg a dolgok lényegét, egyszerűen más rálátásunk van a világra. És igen,
segítségre szorulunk sok mindenben, ugyanakkor többnyire képesek vagyunk önálló életre, de ez is csak támogatással törénthet meg.

Tetszett a film? Oszd meg kérlek másokkal is:

Válaszd ki a következő filmet: